Hangoljuk át egymást a jóra! (2016/17)

Hangoljuk át egymást a jóra!

A 2016/17-es tanév téma- és programterve a Iosephinum Szakkollégiumban

A Iosephinum Szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi képzést nyújtson, segítve ezzel a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülését. Különösen arra összpontosít, hogy egy-egy témát minél alaposabban, több tudomány megközelítési szempontjából világítson meg, külső előadók és belső műhelymunka segítségével.

A 2002-ben alapított Iosephinum Kollégium és Szakkollégium a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának szomszédságában található campuson helyezkedik el. A 150 főt befogadni képes egyházi alapítású és fenntartású intézmény Piliscsabán és Budapesten tanuló egyetemi hallgatóknak biztosít tanulmányaik idejére szállást, tanulási és pihenési lehetőséget.

Elsődleges célcsoport a Iosephinum Szakkollégium osztatlan tanári képzésben résztvevő egyetemi hallgatói. Kb. 40 fő – Az ő számukra szervezzük az önismereti csoportfoglalkozást, a szemináriumot és a szakmai utakat, gyakorlatokat.

Másodlagos célcsoport minden érdeklődő. Előadásaink és egyéb programjaink egy része bárki számára nyitott.

Ha egy sértő megjegyzést hallunk, ha kudarc ér minket, vagy ha átnéznek rajtunk, saját fájdalmaink hangján előbb a "kisördög" szólal meg bennünk: "Én a bántott jó és igaz, ő a gonosz, a rossz." Ha nem tudatosítjuk érzelmeinket és nem törekszünk arra, hogy lássuk a másikban a jót, hogy folyamatosan hangoljuk saját magunkat és egymást a kapcsolatainkban rejlő harmónia megteremtésére, mi lehetünk a hisztis kollega(nő), az állandóan morgó ügyintéző, a diákjaira haragvó tanár(nő), az ügyfeleket hibáztató tanácsadó... Ez pedig hivatásunk paródiáját jelentené akkor is, ha különben szakmai tekintélyünk kikezdhetetlen.

Szakkollégiumunk 2016/17-es programkínálata abban szeretné segíteni kollégistáit, hogy választott hivatásuk során a segítő, szakmai kapcsolatok építésében kompetensek legyenek. Előadásaink a kiégéstől a segítő szindrómáig, szemináriumaink a segítő kapcsolati attitűdök gyakorlásáról és az önismeretről azt a célt szolgálják, hogy szakmaiságuk ne váljon el soha emberségüktől.

A másikban mindig meglátni, meghallani a jót érzékenységet feltételez. Éppen azt, amelyet a szakkollégiumi charta említ... vagy éppen azt, amely keresztény értékrendünk alapja. Látni, hallani, kimondani és erősíteni a világban a jót visszatérést jelent a kezdetekhez, a teremtés hajnalához, melyről a Biblia így ír: "Isten látta, hogy mindez jó." (Ter 1,31)

Az Hangoljuk át egymást a jóra! című szakkollégiumi programtervünk középpontjában a segítő személye áll. Bármilyen bölcsész diplomával rendelkező segítőnek már a kezdeti lelkesedés időszakában tisztáznia kell hivatása alapvető motivációit, meg kell ismernie személyisége erősségeit és gyengeségeit, találkoznia kell a segítés módjának szakmai követelményeivel, hallania kell a kiégés veszélyeiről. A következők programok különböző módszerekkel és megközelítési módokkal, elismert szakemberek bevonásával ezt a célt kívánják szolgálni.

1. Előadások:

1. DR. MÁRTON ANDRÁS (orvos, Kinaesthetics képző, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója): Feltárom erőforrásaidat. Kinesztétikai tapasztalatok a beteggondozásban.
   Időpont: 2016. szeptember 21. 19:00

Mi a különbség a kerti asztal és a legjobb barátom között? Látod-e, amit én látok? Sőt, látom-e, amit én látok? Neked segítek-e, ha segítek neked? Vagy segítek rajtad, ha téged segítelek? És mindenek előtt: kinek van igaza?   Ilyen, és hasonló, lehetetlennek tűnő kérdést szeretnék Veletek körbejárni röpke két óra leforgása alatt.   Nem csak, és nem első sorban okoskodással, hanem játékos tapasztalatok mentén, amelyek helyet hagynak egyéni és közös (erőfeszítés mentes) mozgásnak is. De azért remélem, beszélgetni is fogunk. Mindezt nem azért, hogy a végén tudjuk a (tuti) válasz(oka)t, hanem főleg azért, hogy tegyünk fel néhány továbbvezető kérdést.   Az alkalom segítőknek szól, de hát ki az, aki nem segítő? Vagy legalábbis nem szeretne az lenni? Vagy legalábbis néha-néha?   Az alkalomnak eredetileg címet is szántam: Az objektivitástól az interszubjektivitásig. Rendszerelméleti szempontok segítőknek.   Szörnyű!!! Ezután még mi következhet?!?! Reményeim szerint annyi, hogy találkozhatunk, és eltölthetünk egy remélhetőleg tartalmas, kellemes, vagy így vagy úgy tanulságos, estét.

 

2. DR. TÖRÖK GÁBOR (tanár, mentálhigiénés lelkigondozó, pszichodráma vezető, SE EKK Mentálhigiéné Intézet, egyetemi adjunktus): A segítő szakma kihívásai egy tanár számára: a segítő szindróma és a kiégés együtthatói

Időpont: 2016. október 19. 19:00
 

3. Pál Ferenc (katolikus pap, mentálhigiénés lelkigondozó, pszichodráma vezető, SE EKK Mentálhigiéné Intézet): Segítőként hogy segítsek magamon?

Időpont: 2016. november 14. 20:00
 

4. Böjte Csaba OFM (Dévai Szent Ferenc Alapítvány): Ha a jót látom a gyerekekben, meg tudom szólítani őket

Időpont: 2016. november 29. 19:00

 

5. Uzsalyné Dr. Pécsi rita (tanár, pszichológus): A segítés eszközei és módszerei: keretek, korlátok Időpont: 2017. március 1. 20:00

 

6. Kurali Annamária Dominika (tanár, mentálhigiénés lelkigondozó): A segítés eszközei és módszerei: non-direktivitás

Időpont: 2017. március 29. 19:00
 

7. Biró Szilveszter (tanár, mentálhigiénés lelkigondozó): A segítés spiritualitása
   Időpont: 2017. április 26 19:00

2. Segítő kapcsolati attitűdök gyakorlása – szeminárium, max. 16 fő

DR. SEMSEY GÁBOR (tanár, mentálhigiénés lelkigondozó, pszichodráma vezető SE EKK Mentálhigiéné Intézet): A segítő kapcsolati attitűdök és eszközök tudatosítása és gyakorlása

            Időpontok: 2016. november és december. 3x2,5 órás alkalom

A szeminárium célja, hogy alapvető ismereteket adjon át és gyakorlási lehetőséget biztosítson a résztvevőknek, a személyközpontú segítő kapcsolat módszerében. A személyközpontú megközelítés alapvető módszereinek elsajátításával a pedagógusok oktató és nevelő munkája kiegészülhet és hatékonyabbá válhat, mivel a tanári munka sokszor ad lehetőséget a pedagógusnak arra, hogy csoportban vagy egyéni beszélgetésekben, segítő kapcsolatot alakítsanak ki diákokkal. A szemináriumon célja, hogy integráltan elsajátítsák az empátiás meghallgatás, az érzelem-tükrözés, a feltétel nélküli elfogadás és közös erőforrás-keresés szemléleti elemeit és segítő eszköztárát. E készségek elsajátítása személyes tapasztalatok feldolgozásán és csoportos gyakorlatokon keresztül valósulhat meg, kiscsoportos szemináriumi munkában.

 

3.  Minden valóságos élet: találkozás – szeminárium, max. 16 fő

DR. HERNÁDI MÁRIA: (egyetemi adjunktus, PPKE BTK) Szövegértelmező beszélgetések irodalmi alkotásokról Martin Buber perszonalista filozófiájának tükrében

            Időpontok: szept. 26., okt. 3., okt. 10., okt. 17., okt. 24., nov. 7., nov. 14., nov. 21., nov. 28., dec. 5.

Az irodalom műhelyre azokat a kollégistákat várjuk, akik szeretnek olvasni, gondolkodni és irodalmi művekről beszélgetni. A félév olvasmányainak értelmezési kerete Martin Buber perszonalista filozófiája lesz, fókuszpontja pedig  embertársainkhoz, Istenhez, a természethez és a tárgyakhoz fűződő viszonyunk.   1.      A félév menete, feladatai:   2.      Filozófiai alapvetés: a spiritualitás mint viszony Martin Buber: Én és te (részletek: 5-9.o.: „A világ kétarcú…”; 14-15.o. „- Mit tapasztal…”)   3.      Viszonyunk a természettel I. Martin Buber: Én és te (részlet: 9-11.o.: „Egy fát szemlélek…”); Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai tölgyfa (In: Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei)   4.      Viszonyunk a természettel II. W.S.: Tündérek és manók (In: A teljesség felé); Nemes Nagy Ágnes: Lélegzet (In: Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei)   5.      Viszonyunk az emberekkel I. Bevezetés: Martin Buber: Én és te (részlet:11-13.o.: „Ha egy emberrel…”); Pilinszky János: Elég, Itt és most (In: Pilinszky János összes versei)   6.      Viszonyunk az emberekkel II. Pilinszky János: Ami elveszett (In: Pilinszky János összegyűjtött művei. tanulmányok, esszék, cikkek II.); Lázár Ervin: A  retemetesz (In: L.E.: Hét szeretőm)   7.      Viszonyunk a szellemi létezőkkel I. Martin Buber: Én és te (részlet 13-14.o.: „Ez a művészet…”);   Weöres Sándor: A szépség, Beszélgetés-foszlányok a szépről, A remekmű, A versről (In: W.S.: A teljesség felé)   8.      Viszonyunk a szellemi létezőkkel II. Pilinszky János: A művészi szép (In: Pilinszky János összegyűjtött művei. tanulmányok, esszék, cikkek II.); Lázár Ervin: Szárnyas emberem (In: L.E.: Hét szeretőm)   9.      Viszonyunk a transzcendenssel I. Martin Buber: Én és te (részlet: 89-90.: „A viszonyok vonalainak…”); Lázár Ervin: A bolond kútásó (In: L.E.: Hét szeretőm); Pilinszky János: Egyenes labirintus (In: Pilinszky János összes versei)   10.   Viszonyunk a transzcendenssel II. Martin Buber: Én és te (részlet: 95-97.: „Az ember Te-érzéke…”); Lázár Ervin: Rácegresi és Pácegresi; A Hétfejű Tündér (In: L. E.: A Hétfejű Tündér)   Kötelező szakirodalom: Buber, Martin: Én és te. Európa, 1994., 5-15.o; 89-90.o.; 95-97.o.

 

4.  Önismereti drámacsoport (tavaszi szemeszter)

Nekem is segítettek, én is segítek másokon! Önismereti csoportmunka
Vezetők: Nagy Eszter és Lénárt Réka Virpi pszichodráma vezetők

Időpontok: naptári egyeztetést követően tudjuk eldönteni, minimum 5 alkalommal szeretnénk számolni, este f7-f10 vagy esetleg 7-10 között, négy dramatikus órában

Az önismereti csoportban arra hívjuk a csoporttagokat, hogy a pszichodráma módszerével felismerhessék magukban hivatásuk mozgatórugót, tudatosítsák magukban motivációikat, amelyek a tanári pálya felé vezették őket, feltárják mély vágyaikat hivatásukkal, a tanári pályával, különösképpen pedig a segítő szakmával kapcsolatosan. A csoporttagok támogatást kapnak tovább abban, hogy megismerhessék, néven nevezhessék és helyükön kezeljék saját erősségeiket, amelyek segítőként használni tudnak, illetve felismerhessék azon területeket, amelyeken esetleg ők maguk is segítségre szorulnak és elinduljanak a fejlődés, növekedés útján. Megismerkedhetnek hiányaikkal, és rátekinthetnek azokra az erőt adó forrásaikra is, amelyeket aktivizálva elkerülhetővé válik a kiégés, illetve lehetőség adódik a folyamatos megújulásra. A saját lelki egészség ápolása a pedagógus alapvető kötelessége. A csoportmunka az alapvető önismereti készségek erősítésén túl arra koncentrál, hogy a segítő attitűdök egyéni motivációit feltárja, az érintettségeket, áttéteket, bevonódásokat megmutassa és azokat kezelhetővé tegye.