Választási Szabályzat

A Iosephinum Kollégium és Szakkollégium
Választási Szabályzata
(Az SzMSz 1-es számú melléklete)

 

1.§ (1) A választás célja, hogy a kollégium lakói a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok ellátására és jogok képviseletére létrejöjjön a kollégisták önkormányzata. A kollégium hallgatóinak sorából megválasztott diákönkormányzatát a Iosephinum Kollégium és Szakkollégiumban Kollégiumi Bizottságnak nevezik.

(2) A Kollégiumi Bizottságba választással delegálható képviselők száma öt (5).

2.§ (1) A választások alapelvei:

a. A kollégium minden nappali tagozatos hallgatója, aki nem áll fegyelmi, vagy közügyektől való eltiltó büntetés hatálya alatt választó. A jelölhetőség feltétele a szakkollégiumi tagság. Kollégiumi Bizottság működőképessége érdekében a választhatóság további feltétele, hogy a jelölt a választást követő tanévben a kollégiumban szándékozik maradni, és erről nyilatkozik.

b. A szavazás közvetlen és titkos.

c. A szavazás hivatalos szavazólapon történik, melyet a Választási Bizottság hitelesít.

(2) A Kollégiumi Bizottsági mandátum egy évre szól, az újraválasztásnak nincs akadálya.

3.§ (1) A választások megszervezése a Iosephinum Kollégium és Szakkollégium feladata.

(2) A választás időpontját a Kollégium Igazgatója határozza meg; a választásokat legalább évente egyszer, a tavaszi szemeszter idején kell megtartani. Ha a megválasztott Kollégiumi Bizottság két tagja lemond tisztségéről vagy fegyelmi eljárás miatt elveszti azt, rendkívüli választásokat kell kiírni.

(3) A választások lebonyolításáért és annak tisztaságáért az Igazgató felel.

(4) Az Igazgató - a Kollégiumi Bizottság meghallgatásával - Választási Bizottságot hoz létre. A Választási Bizottság négy (4) főből áll, tagjai:

a. a kollégium igazgatója

b. a tanulmányi asszisztens

c. kettő, a választásokon nem induló - választójoggal rendelkező – kollégista.

(5) A Választási Bizottság névsorát a választások kiírásával egy időben kell nyilvánosságra hozni.

4.§ (1) A választás kétfordulós.

(2) Minden választásra jogosultnak mindkét fordulóban egy (1) szavazata van.

(3) A választás első fordulója (jelölés), a résztvevők számára való tekintet nélkül érvényes. A második forduló (szavazás) akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választásra jogosultak legalább 20 százaléka részt vesz.

(4) A második forduló eredményes, ha érvényes.

5.§ (1) A választás első fordulójában (jelölés) úgy történik, hogy a választásra jogosult személy a hivatalos jelölőlapon megjelölt helyre olvashatóan felírja az általa alkalmasnak tartott legfeljebb öt (5) személy nevét, és az így kitöltött jelölőlapot, a Választási Bizottság által hitelesített urnába helyezi.

(2) A jelölőlap, már egyetlen jelölt nevének feltüntetésével is érvényes.

(3) Érvénytelen az a jelölés, amelyet nem a Választási Bizottság által hitelesített jelölőlapon adtak le, amelyet nem az 5.§(1) meghatározott urnába dobtak, amelyből nem olvasható ki egyértelműen, hogy kit jelöltek rajta, valamint ha a megengedett öt (5) személynél több nevet tartalmaz.

(4) A második fordulóban (szavazás) ezeken kívül az a szavazat is érvénytelen, amelyet nem a 7.§(1) meghatározott személyre adtak le.

6.§ (1) A választások első fordulója (jelölés) öt egymást követő munkanapon át tart.

(2) A kollégium igazgatója gondoskodik arról, hogy a jelölőlap mind az öt napon 17-órától 21-óráig átvehető, és az urna a választók számára hozzáférhető legyen. Ugyancsak ő gondoskodik az urna őrzéséről és a pecsét sérthetetlenségéről is.

(3) A választás technikai előkészületeiben a Választási Bizottság és a Kollégiumi Bizottság működik közre.

(4) A Választási Bizottság gondoskodik arról, hogy a jelölés megkezdése előtt legalább egy héttel, jól látható és mindenki számára hozzáférhető helyen a választások kiírásáról szóló közleményt helyezzenek el, amely tartalmazza:

a. a választások mindkét fordulójának pontosan meghatározott idejét

b. a Választási Bizottság tagjainak névsorát

c. a jelölés és szavazás helyét és módját

d. azon személyek nevét és a helyet, akitől és ahol a jelölőlap valamint a szavazólap átvehető

e. az urna felbontásának (mindkét fordulóban) idejét és helyét

f. a jelölés elfogadásának helyét és idejét

g. valamint a közleménnyel együtt a jelen Választási Szabályzat egy hitelesített másolatát is mellékelni kell.

(5) A jelölőlap és a szavazólap átvételéről nyilvántartást kell vezetni.

(6) Minden szavazásra jogosult személy, csak egy jelölőlapot és egy szavazólapot vehet át, más nevében tehát sem a jelölőlap sem a szavazólap nem vehető át.

(7) A jelölés befejezését követően legfeljebb két napon belül a Választási Bizottság az urnát nyilvánosan bontja fel.

7.§ (1) A második fordulóban (szavazás) csak az indulhat, aki a jelölést elfogadja, továbbá legkevesebb kettő jelöléssel rendelkezik.

(2) A jelölés elfogadása a Választási Bizottság által hitelesített dokumentumon történik. A jelölt, aláírásával deklarálja indulási szándékát.

(3) A második fordulóban a 10 legtöbb jelölést kapott személy indulhat. (Vagyis a megválasztható képviselők kétszerese.) Ha az induláshoz szükséges (a 10. helyezettével azonos) legalacsonyabb jelölést többen is megkapták, valamennyien jogosultak a második fordulóban való részvételre. A sorrend kialakításánál csak azon személyeket kell figyelembe venni, akik a jelölést elfogadták.

(4) A jelölést elfogadó személy köteles a választások tisztaságát különösen betartani és azt felügyelni.

(5) A második fordulóban indulni jogosult személyek névsorát tartalmazó listát a 6.§(4) meghatározott módon kell közzé tenni, feltüntetve a jelölések - és a második fordulóban való szereplés jogosultságához szükséges legkevesebb jelölés - számát is.

8.§ (1) A második fordulót a jelölést követő két héten belül, négy egymást követő munkanapon kell lebonyolítani.

(2) A szavazólapok átvételére, a szavazásra, az urna lezárására és felnyitására, a szavazatok összeszámlálására és a választási eredmény nyilvánosságra hozatalára az első fordulóra érvényes - a 6.§-ban részletezett - szabályok az irányadók.

9.§ (1) A szavazólapon az összes - a korábban részletezett előírásoknak megfelelő - induló neve szerepel abc-sorrendben, amelyek közül a választásra jogosult szavazó legfeljebb öt nevet jelölhet meg, és a többit érintetlenül hagyja.

(2) Érvényes az a szavazat, amelyen a legfeljebb öt személy neve mellé, két egymást metsző vonalat tettek. Érvényes továbbá az a szavazat is, amelyből a választói szándék egyértelműen kiolvasható. A kétséges szavazatokról a Választási Bizottság 2/3-os többséggel dönt.

10.§ (1)A második forduló alapján azt az öt embert kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. (Egyszerű többség)

(2)Szavazategyenlőség esetén az első fordulóban elért jelölések száma dönt.

(3)Amennyiben az első fordulóban elért jelölések is azonos számúak voltak, az azonos szavazatot elért személyek között a Választási Bizottság nyilvános sorsolással dönt.

11.§ (1)A szavazás végeredményét a szavazást követően ki kell hirdetni. A Választási Bizottság köteles minden fordulóról jegyzőkönyvet készíteni.

(2) Amennyiben a választásra jogosult vagy a Választási Bizottság valamely tagja szabálytalanságot észlel, óvást nyújthat be. Az óvással kapcsolatban első fokon a Választási Bizottság dönt. A döntés ellen a Tartományfőnökhöz lehet fellebbezni. A Tartományfőnök döntése jogerős.

12.§ (1)A választások eredményeképp létrejött Kollégiumi Bizottság első, alakuló ülésén megválasztja a Kollégiumi Bizottság Elnökét.

(2)A Kollégiumi Bizottság belső működési mechanizmusát és szervezeti struktúráját maga határozza meg.